Nátriumion vagy LFP: melyik akkumulátor gyártása terheli kevésbé a környezetet?

Röviden: egy kínai gyárakból gyűjtött adatokra épülő életciklus-elemzés szerint 1 kWh-s nátriumion akkumulátorcsomag gyártása 56,8 kg CO₂-egyenértéket (CO₂e) bocsát ki, az LFP-csomagé 75,5 kg-ot, ami 24,9 %-kal kevesebb. Egy 2025-ös európai vizsgálat a cellákra az ellenkezőjét találta. A két eredmény nem ugyanazt méri, ezért nem mond ellent egymásnak, de általános ítéletet sem lehet belőlük levonni.

Dátum: a cikk az ESS News 2026. szeptember 28-i beszámolójára épül; az eredeti tanulmányt nem olvastuk el, a számokat a beszámolóból vesszük. Nem környezetvédelmi szakvélemény.

Mit vizsgált a kínai tanulmány?

Az Environmental Impact Assessment Review folyóiratban megjelent tanulmány („Comparative life cycle assessment and carbon footprint of sodium-ion and Lithium Iron phosphate batteries”) életciklus-elemzést készített. A kutatók a helyszínen gyűjtöttek adatot gigawattórás nagyságrendű kínai akkumulátorgyártóktól, és rétegelt oxid katódú nátriumion csomagokat hasonlítottak össze LFP-csomagokkal.

Az ESS News beszámolója szerint az eredmények 1 kWh-s, Kínában gyártott csomagra:

Mindkét kémiánál a kibocsátás nagyobb része a gyártáshoz használt villamos energiából ered, ami a cikk szerint a kínai, szénalapú áramtermelést tükrözi. A szerzők szerint a nátriumion lábnyoma tovább csökkenhet a folyamatok optimalizálásával és tisztább árammal. Egy forgatókönyv szerint a nátriumion szélesebb elterjedése 2035-ben 147 millió tonna CO₂e kibocsátást előzhetne meg.

Miért más az európai eredmény?

A cikk szerint 2025-ben a Fraunhofer és az aacheni RWTH kutatói szintén gyári adatok alapján azt találták, hogy a rétegelt oxid katódú nátriumion cellák kibocsátása (cradle-to-gate, 1 kWh cellára) 75–87 kg CO₂e, az LFP celláké pedig 59–70 kg CO₂e, vagyis a nátriumion magasabb. A korábbi, 2016-os és 2023-as tanulmányok is kicsit magasabbnak találták a nátriumiont a lítiumionnál; a kínai szerzők szerint ez laboratóriumi léptékű adatokból és alapértelmezett európai adatbázisokból fakadt.

A két friss vizsgálat nem hasonlítható össze közvetlenül: az egyik cellákat, a másik csomagokat mér, az egyik Európában, a másik Kínában használt energiamix mellett készült.

Mit nem mondanak ezek a számok?

A cikk két fontos korlátot említ:

• Mindkét tanulmány a „gyárkapuig” számol, és nem veszi figyelembe az élettartamot. A gyártási kibocsátás tehát nem azonos az egységnyi, élettartam alatt leadott energiára jutó kibocsátással. Ha egy akkumulátor több ciklust bír, az egy kilowattórára jutó lábnyom csökken.
• Mindkettő csak rétegelt oxid katódokra vonatkozik. A cikk szerint a HiNa Battery rétegelt oxidot használ, a Hithium 785 Ah-s tárolócellája viszont nátrium-vas-pirofoszfát katódot, így az eredmények arra nem feltétlenül érvényesek.

Hogy melyik kémia jobb otthoni használatra, az ebből a két tanulmányból nem dönthető el: az ár, a ciklusszám, a biztonság és a gyártás helye is számít. Az LFP és más kémiák összehasonlításához olvasd el a lítiumion akkumulátor-típusok cikket.

Mit jelent ez itthon?

Ha egy gyártó nátriumion termékét „zöldebbnek” hirdeti, érdemes megkérdezni, mire vonatkozik a szám: cellára vagy csomagra, melyik országban gyártott termékre, és számol-e az élettartammal. A 25 %-os kedvező különbség egy konkrét kínai adatgyűjtés eredménye, nem általános szabály.

Mit érdemes megjegyezni?

• A kínai elemzés szerint a nátriumion csomag 56,8 kg CO₂e/kWh, az LFP 75,5 kg CO₂e/kWh.
• A 2025-ös európai cellavizsgálat a nátriumionra 75–87, az LFP-re 59–70 kg CO₂e/kWh-t talált.
• Mindkettő a gyárkapuig számol, az élettartamot nem veszi figyelembe.

Lásd még: Nátriumion akkumulátor a háztartásban, Porosz fehér katód: 1500 ciklus laborban, Akkumulátor élettartama, karbantartás, biztonság, Hol tart a szabályozás?.