Háztartási áramárak az EU-ban: hol áll Magyarország az Eurostat adatai szerint?
Az Eurostat szerint az évi 2500–4999 kWh-t fogyasztó háztartások adóval együtt számított áramára 2025 második félévében Magyarországon 0,1082 EUR/kWh volt, az uniós 0,2896 EUR/kWh átlag kevesebb mint fele.
· 3 perc olvasás
Röviden: az Eurostat félévente közli a háztartási áramárakat az uniós országokban. A legutóbbi teljes, 2025 második féléves adatban Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartási áramár a vizsgált fogyasztói sávban, az EU átlagának kevesebb mint fele.
Mit mér az adat?
Az idézett adat az Eurostat nrg_pc_204 adatsorából való. Az áram ára euró/kWh-ban szerepel, minden adót és díjat tartalmaz, és az évi 2500–4999 kWh-t fogyasztó háztartásokra (az Eurostat „DC” sávjára) vonatkozik. Más fogyasztási sávban az ár eltérő lehet. A számokat az Eurostat adatbázis-lekérdezéséből olvastuk ki 2026. október 15-én, és négy tizedesre adjuk meg.
A számok
2025 második felében (2025-S2):
- az EU-27 átlaga: 0,2896 EUR/kWh;
- Magyarország: 0,1082 EUR/kWh, a 27 tagállam közül a legalacsonyabb;
- utána Málta (0,1296) és Bulgária (0,1355) következett;
- a legmagasabb ár Írországban (0,4042) és Németországban (0,3869) volt.
A 2026 első féléves adat (2026-S1) még nem teljes: 26 ország szerepel benne, az uniós átlag nélkül. Ebben Magyarország ára 0,1139 EUR/kWh, és ismét a legalacsonyabb. Utána Málta (0,1268) és Bulgária (0,1341) következik, a legmagasabb pedig Írország (0,3871) és Németország (0,3618).
Egy másik összevetés: 2024 második felében (2024-S2) Magyarországon 0,1032 EUR/kWh volt az ár, Németországban 0,3943, az EU átlagában 0,2887.
A szomszédos országok
A magyarországi szomszédos uniós országok 2025 második féléves adatai (EUR/kWh, ugyanabban a fogyasztási sávban, minden adóval):
| Ország | Ár (2025-S2) |
|---|---|
| Magyarország | 0,1082 |
| Horvátország | 0,1652 |
| Szlovákia | 0,1853 |
| Szlovénia | 0,2121 |
| Románia | 0,2893 |
| Ausztria | 0,3272 |
| EU-27 átlag | 0,2896 |
Látható, hogy a szomszédos országok között is nagy a szórás: Ausztriában az ár kb. háromszorosa a magyarnak. Az összehasonlítást érdemes forintra is átszámolni, de az árfolyam alakulását az Eurostat adata nem tartalmazza, ezért erre itt nem térünk ki.
Mit jelent ez a napelemes számításoknál?
Egy napelemes rendszer megtakarítása és megtérülése az áramár és a saját felhasználás aránya miatt érzékeny az árra: ha olcsóbb az áram, ugyanannyi megtermelt kWh kevesebb forintot ér meg. Éppen ezért a kalkulátorunk az áramárat nem tölti ki előre, hanem a felhasználó adja meg, mert egy ár a fogyasztási sávtól, a szerződéstől és az időponttól függ. Az Eurostat adata uniós összehasonlításhoz használható, de nem helyettesíti a saját számla adatát.
Az adat arra is figyelmeztet, hogy más országok megtérülési számai nem vihetők át közvetlenül Magyarországra: például a Németország: hogyan lett tömegtermék az erkélynapelem? cikk németországi helyzete jóval magasabb áramár mellett értelmezhető. A hazai termelési számokat a Mit termel egy 800 W-os rendszer Magyarországon cikk adja, a megújuló részarányról az Eurostat adatairól szóló írás szól.
Lásd még: Arról, mire használnak energiát a háztartások, a háztartások energiafelhasználásáról szóló cikkben írunk (megnyitás).
Hogy mit szabad ma Magyarországon otthon kiépíteni és bejelenteni, azt a Szabályozás oldalon követjük.
További olvasnivaló: Mennyit számít, ha pontatlan a dőlésszög vagy a tájolás? A Sandia vizsgálata.
Források
- Eurostat – Electricity prices for household consumers, bi-annual data (nrg_pc_204) (megtekintve: 2026. október 15.)
Utolsó frissítés: