Megújuló energia az EU-ban és Magyarországon: mit mutatnak az Eurostat adatai?
Az Eurostat szerint az EU 2025-ben a végső energiafogyasztás 26,2%-át, a villamosenergia-fogyasztás 49,9%-át fedezte megújulókból. Magyarországon ez 19,6%, illetve 28,3% (előzetes adat). Összevetés 2004 óta.
· 3 perc olvasás
Röviden: az Eurostat szerint az Európai Unióban 2025-ben a megújuló energia a teljes energiafogyasztás 26,2%-át, a villamosenergia-fogyasztás 49,9%-át adta (előzetes adat). Magyarországon az ugyanezen mutatók 19,6% és 28,3%. Magyarország hosszabb idő alatt jelentősen felzárkózott, de az uniós átlagtól továbbra is elmarad.
Mit mér ez a szám?
Az Eurostat a megújuló részarányt a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve adja meg, a megújuló energiaforrás-irányelvek (RED) szabályai szerint. Megújuló forrásnak számít a szél, a nap (hő, fotovoltaikus és koncentrált), a vízenergia, az árapály, a geotermikus energia, a hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő, a bioüzemanyagok és a hulladék megújuló része. A 2025-ös adatok előzetesek, korai becsléseken alapulnak. A számítási módszer 2025-től az RED III szerint változik, ami főleg a közlekedési részarányt csökkenti.
Az EU és Magyarország összevetése
| Mutató | 2004 | 2020 | 2024 | 2025 (előzetes) |
|---|---|---|---|---|
| Megújuló részarány a teljes energiafogyasztásban, EU | 9,6% | 22,0% | 25,2% | 26,2% |
| Ugyanez, Magyarország | 4,4% | 13,9% | 18,3% | 19,6% |
| Megújuló részarány a villamosenergia-fogyasztásban, EU | 15,9% | 37,4% | 47,5% | 49,9% |
| Ugyanez, Magyarország | 2,2% | 11,9% | 24,1% | 28,3% |
A táblázat adatait az Eurostat adatbázisából (nrg_ind_ren) olvastuk ki, a számokat egy tizedesre kerekítettük.
Az áram területén Magyarország részaránya 2020 és 2024 között a duplájára nőtt, miközben az uniós átlag is emelkedett. A 2024-es magyar érték (24,1%) körülbelül a fele az uniós átlagnak (47,5%).
Az uniós kép
Az Eurostat szerint a megújuló energia részaránya az EU végső energiafogyasztásában 2025-ben közel háromszorosa a 2004-esnek (9,6%). Az új irányelv szerint az uniós célérték 2030-ra 42,5% (45% elérésére törekedve), ami a hátralévő 5 évben több mint 16 százalékpontos növekedést kíván.
A megújuló villamosenergia-termelés 2015 és 2025 közötti növekedése főleg a szél- és a napenergia bővülését tükrözi. A 2024-ig elérhető részletes adatok szerint a szél (38,0%) és a vízenergia (26,4%) adta a megújuló áram csaknem kétharmadát, a fennmaradó egyharmadot a napenergia (23,4%), a szilárd biomassza (5,8%) és az egyéb források (6,1%). A fotovoltaikus napenergia a leggyorsabban növekvő forrás: a napenergiából termelt villamos energia 2008-ban 7,4 terawattóráról (TWh) 2024-re 304 TWh-ra nőtt.
Hogyan olvassuk ezt a számot?
A részarány nem azt jelenti, hogy egy háztartás árama ilyen arányban zöld: az adat az ország teljes villamosenergia-fogyasztására vonatkozik. A forrás azt is megjegyzi, hogy a részarány összehasonlítását a számítási szabályok változása (RED I, II, III) és a nemzeti statisztikai módosítások is érinthetik: a magyar adatok is szerepelnek azok között, amelyeket felülvizsgálat után jelentősen módosítottak.
Mit érdemes megjegyezni?
A megújuló részarány lassan, de folyamatosan nő az Unióban és Magyarországon is. A napenergia szerepéről az uniós áramtermelésben a napenergia az EU áramtermelésében 2024-ben cikkben írunk, az áramárakról a háztartási áramárakról szóló írásban. A hazai napelemes termelés számairól a Mit termel egy 800 W-os rendszer Magyarországon cikkben olvashatsz.
Hogy mit szabad ma Magyarországon otthon kiépíteni és bejelenteni, azt a Szabályozás oldalon követjük.
További olvasnivaló: Németország napelemes háztartásai: akkumulátor, saját fogyasztás és számok a Fraunhofer ISE jelentéséből.
Források
- Eurostat Statistics Explained – Renewable energy statistics (megtekintve: 2026. október 15.)
- Eurostat – Share of energy from renewable sources (nrg_ind_ren), EU és Magyarország (megtekintve: 2026. október 15.)
Utolsó frissítés: